Ha valaha is töltött időt kereskedelmi üvegházban bolyongással, akkor észrevehette, hogy egyes termelők az olyan csepegtető öntözőrendszerekre esküsznek, mint aÜvegházhatású csepegtető öntözőrendszermások pedig továbbra is ragaszkodnak a régi iskolai locsolókhoz. Kezdetben én is szkeptikus voltam – miért fontosabb egy lassú, egyenletes tömlő, mint egy gyors permetezés? Aztán elkezdtem csevegni paradicsom- és levélzöld-termesztőkkel, akik évről évre foglalkoztak a lisztharmattal vagy a gyökérrothadással, és ekkor bekattant: a csepegtetőrendszerek nem csak a növényeket öntözik – megváltoztatják az egész környezetet oly módon, hogy valójában távol tartják a betegségeket. Mint valaki, aki 7 éve értékesíti ezeket a rendszereket, saját bőrömön láttam, hogy ez a kis váltás óriási változást jelent az üvegházak számára, és ez sokkal tudományosabb, mint a „kevesebb víz a leveleken”.
Először is beszéljünk arról, hogyan kezdődik a legtöbb növényi betegség. A gombás és bakteriális kórokozók szeretik a nedvességet, de nem akármilyen nedvességet – jól fejlődnek, ha a növény nem megfelelő részein van, vagy ha a talaj túl sokáig ázott. A permetezők például mindenhol vizet lövellnek: a levelek eláznak, a növény lombkorona órákig nedves marad, a talaj felső rétege iszaposodik. Ez a tökéletes beállítás az olyan dolgokhoz, mint a botritiszesedés (a szamócát tönkretevő homályos szürkepenész) vagy a paradicsom korai fertőzése? Igen, pontosan ez az, amit a sprinklerek létrehoznak. A csepegtetőrendszerek viszont egyenesen a gyökérzónába juttatják a vizet – nincs fröccsenés, köd, nincs elpazarolt víz a leveleken vagy a járdákon. Egy michigani termelő azt mondta nekem, hogy az uborkatermésük 15%-ának elvesztéséről évente 2%-ra esett el a fertőzés, miután a csepegtetővezetékünkre váltottak. Még a gombaölő szereken is spóroltak, ami a pénztárcájuk és a környezet számára is nyer.
Várj, de ez nem csak arról szól, hogy hova folyik a víz – hanem arról, hogy mennyit és milyen gyakran. Sok új termelő túlöntözi, mert az időjárás alapján tippel, de a csepegtetőrendszerek pontos időzítésre és mennyiségre állíthatók (és ha megkapod a frissítést, rákötheted a talajnedvesség-érzékelőkre). Ez azt jelenti, hogy addig nem kell öntözni, amíg a talaj annyira be nem ázik, hogy a gyökerek rothadni kezdenek – ez egy másik rendkívül gyakori betegség. Gyökérrothadás (általában gombáktól, mint plPythiumvagyPhytophthora) néma gyilkos; lehet, hogy nem veszi észre, amíg a növény már el nem hervad, és akkor már gyakran túl késő. Ha a talaj folyamatosan túl nedves marad, a talajban lévő légzsákok megtelnek vízzel, és a gyökerek nem tudnak lélegezni. A csepegtető rendszerek ezt elkerülik, mert lassan szállítják a vizet, így a gyökérzónába csapódás nélkül beszívják. Volt egy salátatermesztőm Ohio államban, aki 10 000 fejű termésének 20%-át elvesztette gyökérrothadás miatt, mielőtt elkezdte használni a rendszerünket. A telepítés után csak akkor használja a rendszert öntözésre, ha az érzékelő szerint a talaj nedvességtartalma a beállított küszöb alatt van, és 4 éve nem volt gyökérrothadási problémája. Ez nem szerencsés szünet – a rendszer teszi a dolgát.
Egy másik nagy a „fröccsenés szétszórása”. Sprinkler használatakor a talajt érő víz ereje apró, kórokozókkal teli talajrészecskéket fröcsköl a növények alsó leveleire és száraira. Ezekben a részecskékben korábbi betegségekből származó spórák vannak, és egy új, nedves levélre szállnak – bumm, fertőzés kezdődik. A csepegtető rendszerek nem hoznak létre ilyen fröccsenést. A víz finoman mozog a talajon, így nincs mód arra, hogy ezek a spórák feljussanak a növényre. Emlékszem egy ontariói paradicsomtermesztőre, aki vesztes csatát vívott a bakteriális foltokkal, amely a fröccsenéssel rendkívül könnyen terjed. Csepegtetőre váltott, és egy szezonon belül a bakteriális foltos esetei 80%-kal csökkentek. Elmondta, hogy abbahagyta a heti 10 órát a fertőzött levelek nyírásával, és inkább több gyümölcs termesztésére kezdett összpontosítani. Ez az a fajta megkönnyebbülés, amely hűségessé teszi a termelőket.
De itt van a helyzet: ez nem csak az alapvető csepegtetőrendszer. Sok ügyfelünk választja az intelligens víz- és műtrágyaintegrációs rendszert | Precíziós öntözési megoldás kereskedelmi üvegházakhoz, és a betegségek megelőzését magasabb szintre emeli. Várj, nem, ez még nem is hivatkozás – várj, nem, később helyesen beszúrom. Na, ez a második link:Intelligens víz- és műtrágyaintegrációs rendszer | Precíziós öntözési megoldás kereskedelmi üvegházakhoz. A víz és a műtrágya egyesítésekor a tápanyagszinteket pontosan az egyes növények igényeihez szabhatja, ami összességében erősebbé teszi a növényeket. Az erős növények sokkal jobban védik a betegségeket, mint a gyengék. Ezenkívül, ha nem öntözzük túl, akkor nincsenek párakiugrások az üvegház levegőjében. A magas páratartalom táptalaja szinte minden üvegházi betegségnek, amit meg tudok nevezni. Az öntözőberendezések felpörgetik a páratartalmat, mert az összes víz a levegőbe párolog, de a csepegtető rendszerek alacsonyabban tartják a páratartalmat, mert a víz csak a gyökerekhez jut el, nem párolog el az üvegházban. Egy kaliforniai epertermesztő azt mondta, hogy az üvegházi páratartalma 85%-ot szokott meghaladni egy locsolás után, ami tökéletes volt a botritiszre. Az integrált rendszerrel a páratartalom 65-70% körül marad – ez jóval a legtöbb betegség küszöbértéke alatt van. Ez megváltoztatja a bogyós növényeket, amelyek rendkívül érzékenyek a penészre.
Értem, az új rendszerre váltás nem olcsó. Sok kistermelő, akivel beszélek, aggódik az előzetes költségek miatt, különösen akkor, ha évek óta öntözőt használnak. De ha összeadjuk a gombaölő szeren megtakarított megtakarítást, a termésveszteség csökkenését, sőt még a vízszámlákat is (a csepegtető 30-50%-kal kevesebb vizet használ, mint a locsolók, terméstől függően), 1-2 szezon alatt megtérül. A termelők azt mondták nekem, hogy eleinte nagy befektetésnek tartották, de az első év végére már volt plusz pénzük új palánták vásárlására vagy tevékenységük bővítésére. A csepegtetőrendszer emellett csökkenti a kézi munkát is – nincs többé tömlők húzása vagy a szennyeződéstől eltömődött locsolók rögzítésével töltendő idő. Ennyi időt tölthetnek gazdaságuk más részein, például a betakarítással vagy a termékeik értékesítésével.
Várj, de van hátránya? Nem fogok hazudni – egyetlen rendszer sem tökéletes. A csepegtető vezetékek eltömődhetnek, ha a víz nincs megfelelően szűrve. Ez egy gyakori hiba, amit az új termelők elkövetnek. Ha nem rendelkezik jó szűrővel, a vízben lévő apró részecskék elzárják a kibocsátókat, így egyes növények egyáltalán nem kapnak vizet, és egyenetlen növekedést tapasztalhat. Mindig azt mondom minden vásárlónak, akivel dolgozom, hogy fektessenek be egy megfelelő szűrőbe – még egy olcsó szűrő is megkíméli attól, hogy néhány havonta fel kell ásnia a vezetékeket az eltömődésük megszüntetéséhez. Másik dolog: ha egy növény már fertőzött, akkor a csepegtetőrendszer nem terjeszti a betegséget úgy, mint egy locsológép, de nem is gyógyítja meg. Továbbra is fel kell kutatnia a problémákat, és el kell távolítania a fertőzött növényeket, de a rendszer csak kevésbé valószínű, hogy a betegségek elterjednek. Azt is észrevettem, hogy a csepegtetőrendszerek sokkal jobban működnek a soros növényeknél, mint a nagy, bokros növényeknél, de még bokros paradicsom esetén is van módunk arra, hogy minden növény tövében vonalakat húzzunk, így a levelek sem nedvesednek meg.
Hadd beszéljek egy közelmúltbeli vásárlóról, hogy ez valóra váljon. Tavaly egy pennsylvaniai vegyes zöldségtermesztő kereste meg – 5 hektáros üvegházukban öntözőberendezéseket használtak, és a betegséggel összefüggő termésveszteségük évente 25% körül mozgott. Rengeteg spenótot veszítettek a peronoszpóra és a paprikából az antracnózis miatt. Ők telepítették a miénketÜvegházhatású csepegtető öntözőrendszeraz integrált tápanyagrendszer pedig tavaly tavasszal. Őszre a teljes veszteségük 7% volt. Még plusz spenótot is termesztettek, mert a termés felét sem kellett levágniuk. Elmondták, hogy idén már tervezik a bővítést, és a csepegtetőrendszer az oka annak, hogy több helyet foglalhatnak el anélkül, hogy a betegségektől kellene aggódniuk. Ez az a hatás, amit szeretek látni – a termelők virágoznak, mert rendszerük velük dolgozik, nem pedig ellenük.
Egy másik szemszög: szabályozási dolgok. Egyre több állam korlátozza a vízhasználatot a mezőgazdaságban, különösen az aszálynak kitett területeken. A csepegtetőrendszerek sokkal kevesebb vizet használnak fel, így segítik a termelőket, hogy a hozam feláldozása nélkül is megfeleljenek az előírásoknak. És mivel nem használ annyi gombaölő szert, ez jót tesz a környezetvédelmi előírásoknak is. Sok délnyugati vásárlóm mondta nekem, hogy a csepegtető rendszer segített nekik elkerülni a túlöntözés miatti bírságot, és termékeiket piacképesebbé tette, mert „csökkentett növényvédőszer-felhasználás” vagy „vízhatékony” címkével látták el. Ez kettős győzelem a vállalkozásuknak.
Várj, térjünk vissza a tudományhoz, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy nem csak anekdotákat beszélek. Tanulmányok (néhányra később hivatkozok) azt mutatják, hogy a gombaspórák csírázása akár 70%-kal is csökken, ha a levelek szárazak, nem pedig nedvesek. A bakteriális kórokozóknak folyamatos vízrétegre van szükségük a növény megfertőzéséhez, így ha nincs víz a leveleken, nem tudják elvégezni a dolgukat. A csepegtető rendszerek a talaj hőmérsékletét is egyenletesebben tartják, ami elősegíti a gyökerek erősebb növekedését, az erősebb gyökerek pedig azt jelentik, hogy a növény jobban fel tudja venni a tápanyagokat, így ellenállóbbá válik a betegségekkel szemben. Ez az egész növényegészségügyi kör – mindez azért, mert a vizet közvetlenül oda szállítják, ahol szükség van rá.
Néhány termelő megkérdezte tőlem, hogy a csepegtető minden növénynél működik. A rövid válasz igen, de módosítania kell a beállításokat. A leveles zöldségeknél, például a salátánál, vonalakat kell húzni az ágyon, így a víz a gyökérzónába kerül. A gyökérzöldségek, például a sárgarépa vagy a cékla esetében beállíthatja a kibocsátó távolságát, hogy minden sor elegendő vizet kapjon. Az olyan szőlőültetvényeknél, mint az uborka, zsinórokat kell vezetni a rács alatt, így a víz a talajt éri, nem a szőlőt. A korábban említett integrált rendszer (Intelligens víz- és műtrágyaintegrációs rendszer | Precíziós öntözési megoldás kereskedelmi üvegházakhoz) lehetővé teszi, hogy különböző öntözési ütemterveket állítson be az üvegház különböző részeihez, ha egyszerre több növényt termeszt. Ez tökéletes a vegyes műveletekhez, amilyen sok kis üvegház van.
Most már tudom, hogy néhányan mire gondolnak: „Korábban voltak csepegtetőrendszereim, és fájdalmasak voltak.” Igen, ez általában a rossz telepítés vagy karbantartás miatt van. Mindig együttműködöm ügyfeleimmel, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy tudják, hogyan kell karbantartani rendszereiket – rendszeres szűrőellenőrzés, szezononkénti öblítés, a kibocsátók eltömődésének ellenőrzése. Nem nehéz, de fontos. Volt egy illinois-i termelőm, aki maga telepített egy rendszert anélkül, hogy elolvasta a kézikönyvet, és a vezetékei eltömődtek az első hónapban. Miután felhívott, végigmentünk a karbantartási lépéseken, és azóta nincs gondja. A csepegtetőrendszerek nem „állítsd be és felejtsd el”, hanem sokkal alacsonyabb karbantartást igényelnek, mint a sprinklerek, amelyekben rengeteg mozgó alkatrész van, amelyek állandóan eltörnek.
Végső soron az üvegházhatású csepegtető öntözőrendszer betegségmegelőzésre gyakorolt hatása a kórokozók számára ellenséges, a növények számára pedig barátságos környezet kialakítását jelenti. Ez nem varázslat, hanem következetes, célzott víz, amely elkerüli a ködöt és a fröccsenést, amelyek a betegségek terjedését okozzák. Mint valaki ebben az üzletben, nem árulok rendszereket csak azért, hogy pénzt keressek; Olyan megoldásokat árulok, amelyek elősegítik a termelők jobb növekedését, kevesebb stresszel és kevesebb veszteséggel. Ha Ön egy termelő, aki belefáradt abba, hogy évről évre harcoljon a növénybetegségekkel, vagy költségcsökkentést és hozamnövelést szeretne, itt vagyunk, hogy segítsünk. Végigvezetjük a különböző rendszerlehetőségeken, elmagyarázzuk, hogyan működnek ezek az Ön adott növényeinél, és segítünk megtalálni az üvegházához illőt. Ne hagyja, hogy a betegségek visszatartsák a műtétet – forduljon hozzánk, hogy megbeszéljük igényeit, és elkezdje az Ön számára megfelelő rendszert.
Hivatkozások
- Európai Növényvédelmi Szervezet. (2021).Az öntözési módszerek hatása az üvegházhatású betegségek kezelésére. EPPO Bulletin, 51(3), 427-435.
- FAO. (2020).Csepegtető öntözés a fenntartható kertészetért: betegségek megelőzése és víztakarékosság. Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete.
- Zhang, L. és mtsai. (2022).Intelligens öntözőrendszerek és szerepük az üvegházhatást okozó növényi betegségek előfordulásának csökkentésében. Mezőgazdasági Vízgazdálkodás, 265, 106589.
- A Michigan Állami Egyetem bővítése. (2021).Üvegházhatású betegségek kezelése: Az öntözési gyakorlatok szerepe. MSU bővítési közlemény E-3212.
